Számtalan olyan helyzettel találhatja szembe magát az ember, amikor dönteni kell. Van, hogy idő adatik átgondolni, de van, amikor habozás nélkül dönteni kell, vállalva a bukás vagy a győzelem kockázatát. De ugyan ki tudhatja, hogy az ilyen hamar hozott döntések milyen következménnyel járnak. Na és mi van akkor, ha nem is önmagunkért hozunk döntést, hanem azért, hogy valakinek megfeleljünk? Eleinte nyugtassuk magunkat azzal, hogy ez csakis nekünk volt jó, és így van rendjén. Majd napok, hetek, hónapok vagy akár évek múltán azok kapja magát az ember, hogy valami hiányzik, valami nincs. Ezt a hiányérzetet pótolhatja sok más minden, de ha mégse sikerül, mély ürességet hagy az emberben, amely nyugtalanít, keserűséget okoz vagy őrületbe kerget. Dönteni kell, hogy mi legyen holnap, hetek, hónapok múltán. Dönteni kell, hogy mi a jó és mi a rossz. Ha meg rosszul ítél az ember, annak levét a későbbiekben megissza. Ha meg nem dönt, akkor a körmére ég a gyertya. Néha így se, úgy sem jó. Két rossz közül nehéz választani. Mindenki el van foglalva azzal, hogy maga ügyeit rendezze, és nem jut idő a körülötte levőkre. Vagy éppen fordítva is történhet: magára nem jut idő, mivel csak azzal törődik, hogy mi jó más számára, megfeledkezve önmagáról. Nem azt mondom, hogy önzőnek kell lennie. Az embernek először önmagát kell szeretnie, mert csak így szeretheti a körülötte levőket is. Fontos az is, hogy nekünk mi a jó, döntéshozatalunk a mi javunkat is szolgálja. Mert nem a választás nehéz, hanem a döntés szerint tudni élni...És ezt én a saját bőrömön is tapasztaltam.
"Mindannyiunknak meg kell hozni olyan döntéseket, amelyekkel együtt élünk."
Jeaniene Frost
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése