A harangok el voltak menve Rómába. Nem szóltak. Pedig maradniuk kellett volna, hogy utoljára ő érte felzengjenek. De mégis elmentek. Még a harangok sem tudták, hogy neki mennie kell. És mi sem tudtuk. Ránk telepedett a tehetetlenség érzete. Kibírhatatlan ez az érzés. Felemészt, megváltoztat. Tehetetlenül végignézni valamit, amit foggal, körömmel megváltoztatnál, ha tehetnéd. De mivel láthatatlan bilincsek fogva tartják kezeidet, képtelen vagy végignézni, ahogy semmivé válik az, ami számodra a mindent jelentette. Így voltam én is ezelőtt 9 évvel. Tudtam, hogy van egy nálunknál erősebb erő, ami minden romba dönthet. Kirázott a gondolata, de valahogy nem éreztem fenyegetve magamat ez által. Hisz az ember nem tudja ezt igazán, amíg meg nem tapasztalja. Ott álltam 11 évesen és nem tudtam semmissé tenni a hallottakat. Térdre kényszerített egy könyörtelen erő. Elvesztettem a csatát. Nem tudtam harcolni az ellen, hogy elveszítsem az egyetlen férfit, akit életembe a legjobban szerettem. Elment és nem tudtam eleget hangsúlyozni neki, hogy mennyire szerettem. Akkor még tettekkel sem tudtam bizonyítani. Legalábbis úgy érzem, hogy akkori tetteim csöppet sem voltak mérvadóak. Fájdalmam intenzitását, hogyha látja, akkor remélem, hogy tudja, hogy a miatt van, hogy hihetetlenül szerettem, szeretem és szeretni fogom. Ideje lenne, hogy a fájdalom helyett kizárólag a tiszta emlékének megőrzésére törekedjek. Fontos az, hogy tanulva a „hibából” ne féljek kimutatni szeretetem azok iránt, akik mindennél fontosabbak számomra. A szeretettel sajnos nem lehet legyőzni a nálunknál erősebb könyörtelen erőket. Fog még újra térdre kényszeríteni, fogja még tehetetlenségét rám telepíteni. Sokkal jobban bánt ennek a gondolata most, mint amennyire zavart az a gondolat, ami ott motoszkált a fejemben 11 éves koromban. Igen, a szeretet nem győzedelmeskedhet a halál felett, de viszont abban segíthet, hogy melegség öntse el szívünket, valahányszor emlékezünk azokra a személyekre, akiknek léte mély nyomokat hagyott bennünk.
"A szeretet mindenbe belebújik, s mindent könnyebbé tesz.Talán még a halált is."
Dallos Sándor
UI. Adj erőt hinni abban, hogy még látni foglak!
