Tény s való, hogy az idő az pénz. (Jó) kis idő telt el az utolsó publikált bejegyzésem óta. Nem keresek mentegetőzési utakat, léhaságom illetve eddigi monoton életmódom a hanyagságom legfőbb okozója. De részben az ihleten is múlott. Lehetett millió, meg millió és egy szabad időm, hogyha nem volt semmi ami írásra késztethetett volna. Ihlet lehet egy dalszám, egy film, egy történet, egy szín, egy fénykép vagy akár egy személy. Ha ennek a bejegyzésnek a valós ihletőjét kéne meghatározzam, akkor kissé nehézkes lenne. Első dolog amiért nehéz lenne, az hogy itt nem csak egy valamire kell gondolni, hanem több mindenre. Hisz a sok kicsi összegyült a legutolsó írásom óta. Az életben annyi határhelyzet van, amikor valamin bánkódunk vagy éppen hálát adunk valamiért. Itt a „mi lett volna ha ...?” pozitív illetve negatív értelmére célzok. Velem is megtörtént, nem is egyszer, hogy döntésem miatt a későbbiekben „fejfájást” okoztam magamnak. Na de arról sem szabad megfeledkeznem, hogy voltam szerencsésebb helyzetben is. Azokra a helyzetekre nevetve gondoltam/gondolok vissza, arra amint a dolgok alakultak, illetve arra, hogy milyen hozzáállással indultam, s majd milyen fordulattal kellett szembenéznem. Igaz, hogy az ilyen esetek száma valamivel csekélyebb, de alá nem becsülendő(!). Nincs igazam? Aki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli. És váratlan fordulatok igenis vannak. Egyetlen kérdés merül fel: milyen időközönként történnek meg, érnek utól minket. Van olyan aki számára életének minden pillanata fordulatok sorozatát tárja fel, és van olyan aki várakozással tölti idejét, vagy akár életét(rosszabb esetben). Várva arra a valamire aminek már érkeznie kéne. De valahogy nem jön. Bizonyára rossz ajtónál jár. Vagy éppen most kell jönnie. Várni a legnehezebb. Minden csakis idő kérdése. Újra az idő fogalmához kerültem. És miért? Mert gyakorlatilag minden az idő körül forog. Egyesek szerint nincs idő. Azok számára nem létezik(Hogy miért? Azt talán még ök sem tudják). Mások számára magát a mindent jelenti az idő. Van aki számára az idő magát a reményt jelenti, és van akit az tart életben. Az időnek léteznie kell. Valahogy meg kell mérni a várakozást, a boldogságot, a gyászt, a vágyakozást. Mert számolni kell a napokat, órákat, perceket míg valakit újra látsz, mert számolni kell a napokat, heteket, hónapokat ha valamire nagyon vágysz, mert számolni kell az éveket ha valami gyötrőtől szabadulnál. Az idő az ami betölti az ürt, ami felejtést igér, ami megnyugvást nyújt. Sokszor egy kis időre van szükség ahhoz, hogy tisztán láss bizonyos dolgokat. Sokszor sok idő kell ahhoz, hogy újra talpra állj. Néha kevés az az idő ami megadatott, hogy boldog légy. Ha szenvedsz, akkor az idő valami döcögő csiga. Ha boldog vagy, az idő oly hamar elszáll. De ha igazán szeretsz, akkor már az idő maga az örökkévalóság. Tanulj meg feledni, gyorsan megbocsájtani, szeretni, vígadni, nevetni, hisz az idő oly röpke, észre sem veszed s már elszállt. Nincs idő bánkodni. Gondolj bele, amíg bánkodsz, mennyit tudnál nevetni...
